A piaci rendszer réseiben és üregeiben szinte észrevétlenül egy új gazdasági élet kezd más ritmust felvenni…

A cikk első részét  itt olvashatod  (új ablakban fog megnyílni.). Ez bejegyzés az előzmény nélkül is egész, persze azt is ajánlom, olvasására, továbbgondolásra, és ha érdemeksnek tartod akkor megosztásra is, amit hálásan köszönünk, a Hungarooo alternatív fizetőeszköz nevében is! 😉

Alternatív fizető eszközök: időbankok, szövetkezetek és önszerveződő terek sokasodtak meg – amelyekről nem nagyon vesz tudomást a hivatalos közgazdaságtan – sokszor a régi struktúrák repedezéseinek eredményeként a 2008-as válságot követően.

megosztás gazdasága
megosztás gazdasága

Csak akkor találkozol ezzel az újgazdasággal, ha elszántan kutakodsz. Amikor Görögországban egy népi kezdeményezésű NGO feltérképezte az országban lévő élelmiszerszövetkezeteket, alternatív termelőket, alternatív (másodlagos) fizetőeszközöket és helyi cserekereskedelmi rendszereket, több mint 70 működő projektet találtak és több száz kisebb kezdeményezést a közösen használt autóktól az ingyenes gyerekfelügyeletekig. A hivatalos közgazdaságtan nem nagyon tekinti ezeket gazdasági tevékenységnek – de pont ez a lényeg. Léteznek, mert, még ha nehézkesen is és nem túl hatékonyan, de kereskednek velük posztkapitalista fizetőeszközökben elszámolva, mint amilyen például a szabadidő, a hálózati tevékenység vagy az ingyenes cuccok. Gyengének, nem eléggé elismertnek, sőt veszélyesnek tűnhet egy teljesen alternatív rendszernek a kiépítése a jelenlegi globális rendszer helyébe, de ugyanilyen volt a pénz és a hitelezési gyakorlat is III. Edward idején.

 

A tulajdonjog és a kölcsönzés új formái újfajta jogi szerződésekkel; egy egész új üzleti szubkultúra jött létre az elmúlt tíz évben, amit a média „közösségi gazdaságnak” hív. Különböző jelszavakkal dobálóznak, mint például „népi” vagy „társtermelés”, de kevesen tették fel a kérdést eddig, hogy mit is jelent ez a fejlemény a kapitalizmusra nézve.

 

Úgy gondolom, hogy mindez egy menekülési útvonalat kínál, de csak ha ezekez a mikroszintű projekteket egy alapjaiban megváltozott kormányzati-közigazgatási tevékenységgel ösztönzik, előmozdítják és védik. És ez a technológiáról, tulajdonjogról és munkáról való gondolkodásunk megváltoztatásával érhető el. Tehát amikor létrehozzuk az új rendszer alapjait, kijelenthetjük, hogy ez többé nem pusztán a saját túlélési stratégiánk a neoliberális világban, hanem egy új életforma kialakulása.

Folytatása következik!

— 2015-08-28