- A KÖZÖSSÉGI FIZETŐESZKÖZÖK LÉTREHOZÁSA ÉS BEVEZETÉSE… Az első részt itt olvashatod
- A KÖZÖSSÉGI FIZETŐESZKÖZÖK LÉTREHOZÁSA ÉS BEVEZETÉSE… Az második részt itt olvashatod
- A KÖZÖSSÉGI FIZETŐESZKÖZÖK LÉTREHOZÁSA ÉS BEVEZETÉSE… Az harmadik rész
- A KÖZÖSSÉGI FIZETŐESZKÖZÖK LÉTREHOZÁSA ÉS BEVEZETÉSE… Az negyedik részt itt olvashatod
- A KÖZÖSSÉGI FIZETŐESZKÖZÖK LÉTREHOZÁSA ÉS BEVEZETÉSE… Az ötödik részt itt olvashatod
Napjaink szektorközi fúziója:
A kormány és a szabályozó hatóságok nem mindig támogatják a fizetőeszközzel kapcsolatos újítást, kezdve a nagysikerű wörgli helyi pénznek az osztrák központi bank általi gyalázatos betiltásától az 1930-as években a LETS és időbank rendszerek jótékony szociálpolitikai hatásainak (lásd részletesebben a 6. fejezetben) eltussolásáig. Az utóbbiból származó tájékozatlanság akadályozhatja a projektek együttműködését a közigazgatás szerveivel és közszférával.
Ugyanakkor néhány helyi hatóság, városi tanács, regionális kormány és – legújabban – az Európai Unió elkezdetett foglalkozni a közösségi fizetőeszközökkel. Ez a növekvő érdeklődés nagyban köszönhető az ezeket a fizetőeszközöket felkaroló NGO-k elszánt erőfeszítéseinek, amelyek meggyőző eseteket mutattak be a kormányzat illetékeseinek, hogy támogassák az efféle rendszereket. A fizetőeszköz-projektek támogatása a köztestületek által nem csak egy lehetséges gyógymódot kínál a közkiadások csökkentésére, amely a 2008-as válság óta sújtja az országokat, hanem, túl azon, ami pénzzel megvehető, a közszolgáltatások és a társadalompolitika számára is érdemi előrelépést jelenthet.
A Közösségi Pénzek Akcióban (CCIA) kezdeményezést azért indították 2011-ben, hogy bemutassa ezeknek a fizetőeszköz-rendszereknek a lehetőségeit Hollandia, Belgium, Franciaország és az Egyesült Királyság közösségeinek, kormányzati illetékeseinek és döntéshozóinak közönsége előtt.
Azóta számos projekt indult a helyi hatóságok támogatásával. A londoni Lambeth kerület tanácsa, amely CCIA partner, együttműködött a Brixton Pound-dal, hogy lehetővé tegye a részvevő vállalkozások számára, hogy a helyi fizetőeszközben fizessék az adójukat. Ezt követte a Bristol Városi Tanács is, amikor 2012-ben elindult a Bristol font, széles piacú vásárlóerőt adva a kis- és középvállalkozásoknak.
2011-ben Gent városa Belgiumban bérbe adott tereket tájkertészetre az újonnan létrehozott társadalmi fizetőeszközben, a Torekes-ben elszámolva, amit az ország legelmaradottabb területein a beépített környezet és a közösségi élet javítását célzó többféle tevékenységgel lehet megkeresni.
Sankt Gallen városa Svájcban elindított egy idő alapú pénzrendszert – a Zeitvorsoge kezdeményezést –, hogy kiegészítse a folyamatosan növekvő nyugdíj- és egészségügyi rendszereit. A projekt lehetővé teszi az embereknek, hogy pontokat keressenek és takarítsanak meg, azáltal, hogy ellátást biztosítanak az idősebb lakosoknak. Ezeket a pontokat a jövőben visszaválthatják különböző ellátással kapcsolatos szolgáltatásokra, amikor a pontok gyűjtői maguk szorulnak majd segítségre. A városi önkormányzat garantálásával ez elég meggyőzően demonstrálja, hogy a társadalombiztosítási rendszereket meg lehet erősíteni anélkül, hogy jelentősen növelnék a terheken alapuló bevételt vagy leépítenék a közszolgáltatásokat más területeken.
Nantes városa Franciaországban megbízta az önkormányzathoz tartozó hitelintézetet, a Crédit Municipalt, hogy fejlesszen ki egy fizetőeszközt a város és annak agglomerációs térsége számára. A CCIA-val együtt a SoNantes 2015-ben indult úttörő regionális fizetőeszköz-modellként, kamatmentes folyósítást nyújtva kis- és középvállalkozásoknak.
A SoNantes:
A svájci WIR által inspirálva a SoNantes 2015 tavaszán indult uniós támogatással és Nantes önkormányzati bankjának vezetésével. Ez az innovatív modell lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy egy zártkörű kölcsönös hitelrendszert használva kereskedjenek egyéni fogyasztókkal együtt, akik pontokat vettek a rendszerben euróval. Ezek a teljesen digitális pontok becserélhetőek termékekre és helyi szolgáltatásokra, akár tömegközlekedésre is, egy mágneskártya használatával.
A fenti példák új mérföldkövet jelentenek a fizetőeszköz-projektekben, és a sajátosan megtervezett fizetőeszközökre egyre inkább tekintenek pénzügyi megoldásként a nagyobb földrajzi területek számára is, köztestületek által elismerve azok jótékony hatásait. Növekvő igény mutatkozik a demokratikusan irányított gazdaságra, amely a legtöbbet hozza ki abból, amit a pénz, mint eszköz, nyújthat. Ezt mutatja az a többtucat javaslat, amelyeket egy országos kiegészítő görög fizetőeszköz tervére vázoltak fel az utóbbi években, amely lehetővé tenné az eurózónában maradást. Azért születtek javaslatok kiegészítő rendszerekre, hogy különböző módon erősítsék Görögország hazai piacát, amely összeomlás közeli állapotba került a megszorító intézkedések alatt. A Syrisa győzelmével az országos választásokon és Yanis Varoufakis pénzügyminiszteri kinevezésével a kiegészítő fizetőeszközre vonatkozó ötletek reneszánszukat élik 2015 elején.
Jóllehet, nem a nemzetállamok az egyetlen szereplők, amelyek felfigyeltek a kiegészítő fizetőeszköz-modellekre. A Linden dollárt – ami a virtuális Second Life világ fizetőeszköze – és a Bitcoint integrálták a bankrendszerbe, és nagyvállalatok is kezdeményeztek fizetőeszköz-rendszereket – profitorientált céllal – mint amilyen az Amazon Points, a Google Wallet és az Apple Pay. A digitális fizetőrendszerek gyors fejlődése tovább demonstrálja, hogy a pénz egy formálandó és felhasználandó eszköz.
Valójában a pénz egyszerűen egy társadalmi technológia, és ahogyan megtervezik, kibocsátják és ellenőrzik azt – amelyek messze nem semleges és előre meghatározott tényezők –, mind befolyásolják a társadalom széles köreire gyakorolt hatásait. Ezt felismerve ez az első lépés az olyan fizetőeszközök létrehozásához, amelyek eszközként az egyes közösségek javát szolgálják.
— 2016-04-18