Több millió hálózatra kapcsolt ember létrehozásával és pénzügyi kizsákmányolásával, valamint az egész emberi intelligencia egyhüvelyknyi félrebillentésével, az infó-kapitalizmus létrehozta a történelemben a változás egy új ügynökét: a kitanított és hálózatra kapcsolt emberi lényt.

alternatív másodlagos fizetőeszköz

Itt kezdődik a cikk   (új ablakban nyílik a link), azt hiszem érdemben fogja  befolyásolni a világ látásod. Ha tetszett, kérlek oszd meg ismerőseiddel, illetve a véleményed velünk kommentben! 

A terepviszonyok megváltozásával a 20. századi baloldal által elképzelt kapitalizmuson túli régi út elveszett.

Egy új út viszont megnyílt. Az együttműködésen alapuló termelés, amely hálózati technológiát használ javak és szolgáltatások előállítására, amelyek csak akkor működnek, ha ingyenesek, meghatározza a piaci rendszeren túli irányvonalat. Szükség lesz államra, mint keretre – ahogy a gyári munkának, a fizetőképes valutáknak vagy a szabad kereskedelemnek is keretként szolgált az a 19. században. A posztkapitalista szektor valószínűleg évtizedekig a piaci szektorral együtt fog létezni, de a főbb változás már zajlik.

A hálózatok visszaállítják a posztkapitalista projekt „cizelláltságát”. Ezek képezhetik egy nem-kapitalista rendszer alapját, amely önmagát sokszorozza, és amelynek nincs szüksége arra, hogy minden reggel egy kezelő újra beállítsa a számítógépen.

Az átmenet magába fogja vonni az államot, a piacot és a piacon túli, együttműködésen alapuló termelést. De ahhoz, hogy ez megtörténhessen, a teljes baloldali projektnek át kell alakulnia a tiltakozó csoportoktól a rendszerrel együttműködő szociáldemokrata és szociálliberális pártokig egyaránt. Valójában, ha az emberek egyszer megértik a posztkapitalista átmenet logikáját, az ilyen eszmék többé nem lesznek kimondottan baloldaliak, hanem egy sokkal szélesebb mozgalomhoz fognak kötődni, amelyhez új fogalmi megnevezésekre lesz szükségünk.

Kin múlhat mindez? A régi baloldali elképzelés szerint az ipari munkásosztályon. Több mint 200 évvel ezelőtt a radikális újságíró, John Thelwall arra figyelmeztette az angliai gyárak alapítóit, hogy egy új és veszélyes formáját hozták létre a demokráciának: „Minden nagyobb műhely és manufaktúra egyfajta politikai osztály, amelyet semmilyen parlamenti határozat nem tud elhallgattatni és semmilyen bíróság sem tud feloszlatni.”

Ma az egész társadalom egy gyár. Mindannyian részt veszünk a minket körülvevő márkák, normák és intézmények termelésében és újratermelésében. Ugyanakkor a mindennapi működéshez és profithoz alapvető kommunikációs rács tele van az egymással megosztott tudásanyaggal és elégedetlenséggel. Ma a hálózat az – akárcsak a műhely volt 200 éve –, amit „nem tudnak elhallgattatni vagy feloszlatni”.

Igaz, az államok lekapcsolhatják a Facebookot, Twittert, sőt az egész internetet és mobilhálózatot is válságos időkben, megbénítva a gazdaság folyamatát. Továbbá minden kilobájtnyi információt tárolhatnak és felügyelhetnek, amit előállítunk. De nem állíthatják vissza az 50 évvel ezelőtti hierarchikus, propagandavezérelt és tudatlan társadalmat, kivéve – ahogy Kínában, Észak-Koreában és Iránban látjuk –, ha a modern élet kulcselemeit kiiktatják. Ez olyan lenne, ahogyan Manuel Castells szociológus fogalmaz, mintha megpróbálnának áramtalanítani egy országot.

Több millió hálózatra kapcsolt ember létrehozásával és pénzügyi kizsákmányolásával, valamint az egész emberi intelligencia egyhüvelyknyi félrebillentésével, az infó-kapitalizmus létrehozta a történelemben a változás egy új ügynökét: a kitanított és hálózatra kapcsolt emberi lényt.

 

Folytatás hamarosan következik!

Ha van véleményed, ne tartsd vissza magad! Minden vélemény számít! Ha egyetértesz, ha nem!  

— 2015-09-25